Pedagógiai program

Áporkai Általános Iskola

“Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban.”

/ Rudolf Steiner /

Áporka 2019.

I. rész

1. Bevezetés

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az iskolában folyó nevelő – oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.

Az általános iskolai nevelés és oktatás kötelező tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv határozza meg, s mint ilyen, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának is alapdokumentuma.

A pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből a lehetőségekhez képest művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó, önálló életvitelre alkalmas embereket neveljünk.

Iskolánk neve: Áporkai Általános Iskola

Székhelye: 2338 Áporka, Petőfi Sándor utca 78. 

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerületi Központja

Az intézmény OM azonosítója: 203409

Az intézmény típusa: általános iskola

Az iskola felvételi körzete: Áporka község közigazgatási területe, Ráckevei Járás területe

Az iskola köznevelés és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás, egyéb köznevelés foglalkoztatás

Az iskola évfolyamainak száma: iskolánkban 1-8. évfolyamon tanulhatnak a diákok

1.1 Az intézmény bemutatása

A helyi oktatásról már a legkorábbi egyházi feljegyzések is megemlékeznek. 1761-ben kérvényezik a királynőtől, hogy harangot, illetve iskolát létesíthessenek. 1768-ban kapnak végül engedélyt, hogy iskolamestert tarthassanak, aki csak az elemi írás-olvasás tudományát taníthatja. 1819-ből való feljegyzések szerint az akkori tanító, Csepregi István. Az iskolába összesen 65 diák jár. 1905-ig az iskola egyházi kezelésben állt, szeptember 1-sejétől állami kezelésbe kerül.

1908-ban egy, két tantermes népiskola épült. Az akkori rend szerint hat osztályt végeztek, az oktatás két összevont osztályban folyt. A tantestület létszáma 3-4 főből állt. A II. világháború alatt az oktatás magánházakban zajlott, mivel az iskola egész épületét vöröskeresztes házként használták. A helyreállítás után – bár szegényesebb berendezéssel -, tovább folytatódhatott az oktatás.

A gyereklétszám mindig 100 fő körül volt, ami a nyolc osztály bevezetése után tetemes létszám volt két összevont csoport esetén. 1956 után lehetővé vált az alsó tagozatot 1-2 és 3-4, a felső tagozatot 5-6 és 7-8 osztályokra bontani.

1958-ban két új tanterem épült, így a 7-8. osztályt bonthatták. 1967-ben egy másik szolgálati lakást is átadtak az oktatás céljára, így az 5. és 6. osztály tanulói is önálló osztályba járhattak. Az alsó tagozatot 1974-ben tudták felbontani osztályokra. Amikor minden osztály önálló lett a tantestület létszáma 15-16 főre emelkedett. Útjára indult a technikai fejlődés.

1981-82-ben lebontásra került a régi épület, és új iskola épült Áporkán. Az építkezés idejére több helyen, a tanácsházán, a művelődési házban is folyt az oktatás. Az építkezés klasszikus társadalmi munkában zajlott a szülők, pedagógusok és nagyobb diákok által. A végeredmény egy új, kétszintes, minden igényt kielégítő, modern intézmény lett. 1983-tól fellendül a szakköri élet.

1986. május 6-án egy katonai repülőgép az iskolára zuhant, amely elvitte az iskolaépület felét. A helyreállítás összefogással a tanévnyitóra megtörtént.

Ma az általános iskola a község gyermekei, valamint a környékbeli gyermekek részére, kényelmes körülményeket biztosító oktatási intézmény.  Az intézményünk arculatát az itt dolgozó pedagógusok és a munkájukat segítő felnőttek, valamint az iskolába járó tanulók határozzák meg. A nevelőtestületről elmondható, hogy valamennyien jól képzett, hivatásuk iránt elkötelezett pedagógusok.

1.2 Általános rendelkezések – PP bevezetésének ütemezésére

Hatályosság: kiterjed az Áporkai Általános Iskola pedagógusaira, tanulóira és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozóira.

Érvényesség: 2019. szeptember 1.

Felülvizsgálat: négyévente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően.

Elfogadása: az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá.

2. Nevelési program

2.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Pedagógiai munkánk alapelvei

Otthonos iskolai légkör megteremtése

• A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk.

• Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

• Tiszteletteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő, nevelő és nevelő között.

• A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.

• Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat.

Szellemi, erkölcsi és testi egészség egysége

• Korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújtunk.

• A tanulók műveltségének, világszemléletének megalapozására törekszünk.

• Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit.

• Arra nevelünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

• Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

• Megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

• Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

• Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás megszerettetése mellett, önmagunk egészsége iránti felelősségre nevelünk.

• A környezet védelmében tudatos felelősségvállalásra neveljük tanulóinkat, hogy a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani élővilágunk érdekeit és értékeit.

Demokratizmus

• Törvény adta jogokat és kötelezettségeket tisztelő, betartó, gyakoroltató iskolai vezetésre – tanár-diák kapcsolatra törekszünk.

• Intézményi fórumok (diákönkormányzat, szülői közösség) érdemi működtetésére, véleményükre építve, jogaikat gyakoroltatva és tiszteletben tartva együtt dolgozunk az iskola hírnevéért, eredményességéért.

• A közösségek autonómiáját az életkori fejlettség függvényében biztosítjuk.

• Fejlesztjük kritikai érzéküket, az ok-okozati összefüggésekre rávezetjük tanítványainkat.

• Érvényesítjük az egyenlő bánásmódot, a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdünk.

Kapcsolatok

• Az igények kielégítésére törekvő, szolgáltató, együttműködő, egymás jogait tisztelő szülő-diák-tanár kapcsolat kialakítására törekszünk.

• A partnerközpontúság mellett figyelünk a titoktartási kötelezettség érvényesülésére is.

• A szülőkkel gyakori együttműködést folytatunk az iskolai és tanórán kívüli tevékenységekben.

• Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai.

• Törekszünk más intézményekkel való minőségi kapcsolat kialakítására.

Közösség és személyiség kölcsönhatása

A közösség fejlettségi szintjén, előtérbe helyezve az életkori sajátosságokat, egyéni sajátosságokat, segítjük a szocializációt, a gyermek egyéni adottságainak kibontakoztatását. Egységes nevelési szemléletre, eljárásra törekszünk – egységes nevelői ráhatást gyakorlunk. Az egyént a közösség iránti felelősségre neveljük.

Világnézeti semlegesség

• Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, tiszteletben tartva a gyermek, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.

• Saját vallási és világnézeti meggyőződését mindenki szabadon gyakorolhatja, ezért senkit nem érhetnek atrocitások.

 • Vallási és világnézeti meggyőződésünk elfogadására nem kényszerítünk másokat.  

2.1.2 Célok és feladatok

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3. A természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet értékeinek védelme.

4. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

8. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

10. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

12. A gyermekek olyan ismereteket, képességeket szerezzenek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy kiteljesedjen személyiségük, képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba, és annak hasznára legyenek. Törekszünk arra, hogy tanulóink elérjék a kulcskompetenciákban meghatározott célokat.

2.1.3 A kulcskompetenciákban meghatározott célok

Anyanyelvi kommunikáció 

A szóbeli és írásbeli szövegalkotás, szövegértés, s ezek fejlesztése különböző típusú szövegeken. Az írás eszközszintű használata, a helyesírási ismeretek elsajátítása és tudatos alkalmazása. Olvasás megszerettetése, olvasóvá nevelés, különböző típusú szövegek értelmezése és elemzése. A kulturált nyelvi magatartás gyakorlása, verbális és nonverbális kommunikációs képesség. A tantárgyra jellemző szaknyelv használata. Segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)

Idegen nyelvi kommunikáció 

A hallott és olvasott idegen nyelvi szöveg értése, az idegen nyelvi párbeszédek gyakorlása. Más nép kultúrájának megismerése, kulturális sokszínűség, etnikai másság elfogadása. Az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete.

Matematikai kompetencia 

Alapműveletek biztos végzése, a mindennapi életben alkalmazható tudás megszerzése, a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai modellek (képletek, táblázatok, grafikonok stb.) alkalmazása, a tér, idő, mértékek mélyítése. A dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése, alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján. 

Természettudományos kompetencia

A természetben lezajló kölcsönhatások megértése, a természettudományos és a műszaki műveltség fejlesztése, a környezettudatos magatartás formálása. Rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában. Kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása. Bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe.

Digitális kompetencia 

Az információszerzés új módszereinek, eszközeinek megismerése, az információs technika magabiztos használata, médiatudatos magatartás kialakítása. Az internet megfelelő használatára nevelés, prevenció.

A hatékony, önálló tanulás 

A tanulók pozitív attitűdjének alakítása, saját tanulási stratégiák kidolgozása.  Önértékelés, illetve mások objektív értékelése. Munka- és karriercélok megfogalmazása, segédeszközök használata.

Szociális és állampolgári kompetencia 

Magatartási szabályok alkalmazása, törekvés a harmonikus életvitelre. A közjó iránti elkötelezett tevékenység gyakorlása, aktív részvétel a közügyekben. A nemzeti öntudat helyes értelmezése, toleráns viselkedés vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 

Célokhoz végrehajtási terv készítése, nyereség és veszteség kalkulálása. A pénz világában való tájékozódás, a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete. Tervezés, szervezés, irányítás.

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség 

Érzelmek, élmények kifejezése szóban, írásban, zenében, rajzban, mozgásban. Művészeti alkotások megértése, pozitív attitűd kialakítása a művészetek iránt. Saját nézőpont összevetése mások véleményével.

2.1.4 Az alapozó nevelés, oktatás egyes szakaszainak célkitűzései, feladatai

1-2. évfolyam: A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése mellett az iskolai szabályok megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.

Feladatok:

• Belépő tanulók DIFER-mérése és értékelése.

•A tanulás iránti érdeklődés felkeltése.

• Olvasás, írás tanítása Meixner-módszerrel, számolás eszközrendszerének megtanítása, alkalmazásának gyakorlása.

• A kommunikáció megalapozása a társakkal és a felnőttekkel.

• A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.

• Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallásfejlesztés.

• Életkori sajátosságok figyelembevételével differenciált képességfejlesztés.

• A tanulási, magatartási zavarral érkezett tanulók kiszűrése, felzárkóztatásuk megkezdése.

• A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezeti nevelésre (kirándulás, napközi stb.)

• A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra szocializáljuk.

• Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban,

• A stressz- és feszültségoldás technikájának megismertetése a közösségi szituációkban.

• Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás.

3-4. évfolyam: Az önismeret fejlesztése. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítása és megerősítése. A szóbeli- és írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A környezettudatos viselkedés elveinek elsajátíttatása.

Feladatok:

• Az alapkészségek fejlesztése: szövegértés, szóbeli- és írásbeli szövegalkotás. Írás, helyesírás fejlesztése. Társadalmi ismeretek megalapozása.

• Alapműveleti ismeretek bővítése.

• A tanulás iránti érdeklődés fenntartása, a tanulók belső motiváltságának kialakítása.

• Az idegen nyelv ismeretének megalapozása.

• A kulturált nyelvi magatartás kialakítása a mindennapi élethelyzetekben a társakkal és a felnőttekkel.

• A társas kapcsolatok kialakítása, gyakorlása a tanórákon és tanórán kívüli tevékenységeken.

• A stressz- és feszültségoldás technikájának megismertetése a közösségi szituációkban.

• A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása.

• A tiszta környezet iránti igény megerősítése, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtése.

• Egészséges életmódra nevelés. Az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálás.

5-6. évfolyam: Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti identitástudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény kialakítása és elfogadása. Kapcsolattartás a testvériskolánkkal (Erdély: Lövétei Székely Mózes Általános Iskola) és testvértelepülésünkkel (Kárpátalja: Kisbégány).

Feladatok:

• Differenciálás a tanítási órákon. Az alapkészségek megerősítése, felzárkóztatás a tanulásban elmaradt tanulóknál és különleges bánásmódot igénylő tanulóknál (SNI, BTMN).

• A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása versenyfelkészítők és szakkörök alkalmával. Különféle versenyeken való részvétel.

• Az önálló tanulási módszerek elsajátíttatása.

• Kompetenciafejlesztés, alkalmazható tudásszint elérése.

• Az önismeret fejlesztése.

• Az idegen nyelvtudás igényének felkeltése a mindennapi életben.

• A természet-és társadalomtudományi ismeretek bővítése.

• Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd kialakítása.

• Az egészségmegőrzésre, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre, a lelki egészség fejlesztésére nevelés.

• A nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetése mellett, kellő tolerancia kialakítása a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére.

7-8. évfolyam: Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. Az elvont fogalmi és elemző, valamint a kritikai gondolkodás megalapozása. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

Feladatok:

• Az önművelés megalapozása a tanulási módszerek megismertetésével.

• Az ismeretszerzésre, tanulásra nyitott személyiség nevelése.

• A kritikai és kreatív olvasás gyakorlása.

• A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése életszerű feladatokkal.

• Felkészítés a továbbtanulásra, az önálló felnőtt életre.

• A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása.

• A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő alapvető emberi jogok ismerete.

• Az Alaptörvény, a Nemzeti hitvallás és Alapvetés ismertetése.

• Természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció. 

2.1.5 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere

A nevelési-oktatási feladatok eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg.

Intézményünkben az eszközök, eljárások kiválasztásakor, alkalmazásakor az alábbi elvek érvényesülnek:

• a pedagógus szabadsága,

• a nevelési és pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés és tanítás módszerét a pedagógus megválaszthatja

• a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja az alkalmazott szakkönyveket, segédleteket, felszereléseket

• a nevelés-oktatás célja, tartalma,

• a tanulócsoport összetétele, adottsága, fejlettsége, képessége,

• a tantárgy sajátossága,

• a pedagógus személyisége,

• folyamatos fejlesztés a partnerek igényeinek figyelembe vételével.

Elvárások:

• kompetenciafejlesztő oktatás-nevelés megismerése, alkalmazása,

• az eszközök, eljárások sokszínű alkalmazása, digitális oktatási tartalmak integrálása,

• az elmélet és gyakorlat egységének érvényesülése,

• a differenciált képesség és készségfejlesztés, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása.

• a hagyományostól eltérő szervezeti formák (párok, csoport, csapat, kooperatív technikák stb.) alkalmazása,

• az aktivitás, alkotókészség, kreativitás, együttműködési készség fejlesztése,

• minél több felfedezésre alkalmas, irányított, önálló tevékenység beépítése az oktatási folyamatba,

• tanulóink sajátítsák el az önálló ismeretszerzés képességét,

• a projekt, a témahét lehetőségeinek megteremtése,

• A digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése, az IKT alapú oktatási környezet elterjesztése,

• a játék, szerepjáték (drámapedagógia) vita, kutatás – felfedezés érvényesítése,

• prezentációk térnyerése.

A nevelés terén  

A nevelés terén elsősorban a pozitív érzelmi töltésű, megerősítő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk: Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

  Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. – Követelés – Gyakoroltatás – Segítségadás – Ellenőrzés – Ösztönzés – A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. – Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. – Hagyományok kialakítása. – Követelés – Ellenőrzés  – Ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. – Elbeszélés – Tények és jelenségek bemutatása – Műalkotások bemutatása – A nevelő személyes példamutatása. – A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. – A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). – Magyarázat, beszélgetés  – A tanulók önálló elemző munkája. – Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. – Vita.

Oktatás terén

Módszer Eszköz
A nevelő ismeretközlő módszerei Absztrakt fogalmi közlés: tankönyv, segédeszköz, egyéb oktatást segítő könyvek, szótárak, lexikonok, munkafüzetek, feladatlapok, stb.
Az ismereteknek a nevelő és a tanulók által történő közös feldolgozása Auditív eszközök: CD, magnetofon, DVD. Vizuális eszközök: fénykép, dia, rajz, térkép, grafika, egyéb szemléltetési eszközök, programcsomagok
A tanulók önálló munkaformái, feladatmegoldásai Audiovizuális eszközök: televízió, videó, számítógépes oktatóprogramok, filmek, interaktív tábla, stb. Adat- és információ-feldolgozó eszköz: számítógép, SDT.
A tanulók csoportos tevékenysége, feladatmegoldásai Tankönyvek, feladatlapok, szótárak, munkafüzetek, térképek stb.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

Az iskolánkban folyó nevelés célja a tanulók testi, szellemi, lelki és érzelmi fejlődésének biztosítása a képességek differenciált és sokoldalú fejlesztése annak érdekében, hogy az életben értékes emberekké váljanak.  A NAT által képviselt értékekre építve, a pedagógiai program alapelveihez igazodva, a hagyományokat és szükségleteket figyelembe véve, az alábbi feladatokat határozzuk meg a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban.

Erkölcsi nevelés: Alapvető erkölcsi értékek és normák tudatosítása, az erkölcsi érzék fejlesztése, a felelősségtudat elmélyítése, az igazságérzet kibontakoztatása azért, hogy elősegítse a közösségi beilleszkedést és az önálló életre való felkészülést. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra.

Értelmi nevelés: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

Érzelmi nevelés: Az ember alapvető érzelmeinek megismerése, kezelése. A helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése: A mindennapi élethez szükséges alapvető készségek megalapozása: tolerancia, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, tisztelet és megbecsülés. A gyermekközösség sokirányú tevékenységének, a közösséghez tartozás felelősségének fejlesztése, a veszélyhelyzetek felismerése, a visszautasítás lehetőségeinek elsajátítása. A közösségi élethez szükséges készségek, szokások, értékek megtanulása: empátia, kölcsönös elfogadás. A kulturált magatartás, és az emberi együttélés alapvető szabályainak az ismerete és betartása.

Akarati nevelés: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A szülőhely, a nemzeti és népi kultúránk múltjának és jelenének megismertetése. Az emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, más népek kultúrájának tisztelete, nyitottság a különböző szokások, kultúrák, vallások iránt.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Pályaorientáció, munkára nevelés: A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó kép nyújtása a munka világáról. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

A testi és lelki egészségre nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése. A tanulók ösztönzése arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.

Környezettudatosság, fenntarthatóság: Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatának megtanítása, gyakoroltatása. A közvetlen és tágabb környezet értékeinek megismerése és megőrzése. A természetben és a kultúrában fellelhető életformák gazdag változatosságának megbecsülése. A környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő értékvédelem tudatosítása. Az ÖKO-iskola szemléletével történő oktatás-nevelés.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és – megvalósítás).

Családi életre nevelés: A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre, felelős párkapcsolatok kialakítására, ismeretek közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: Az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás közötti kapcsolat megismertetése (pénzügyi alapismeretek, banki tranzakció és fogyasztóvédelem). A döntések közvetlen és közvetett következményeire és kockázataira való felkészítés.

Médiatudatosságra nevelés: A média működésének és hatásmechanizmusainak, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatok megismertetése. A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése.

2.3  Egészségnevelési, egészségfejlesztési program

2.3.1 Alapfogalmak

Mi az egészség?

• Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya

• Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz

• Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. 

• Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek)

Egészségnevelés:

A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.

Egészségfejlesztés:

Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

2.3.2 Az egészségnevelés célja

Az egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

2.3.3 Az egészségnevelés alapelvei 

• a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni

• tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység

• kiterjed minden tanulóra

• résztvevője az iskola minden dolgozója

• helyes viselkedésre késztető

• segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását 

• pozitív személyiségjegyek kialakítása, személyiségfejlesztés

• csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport) 

2.3.4 Egészségnevelés, fejlesztés területei

A. Testi nevelés

• személyi higiéne

• környezethigiéne

• testnevelés- és sport – több mozgás

• egészséges táplálkozás

• balesetek megelőzése

• elsősegélynyújtás

• időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok

• megelőzésre nevelés

• biztonság igénye

• szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség)

• életkorral járó biológiai sajátosságok

B. Pszichohigiénés nevelés

a./ Egészséges életvezetés

• napi és heti életritmus kialakítása

• alvás, tanulás, munka, játék  megfelelő egyensúlya

• szelektálni a médiatartalmak között

• helyes fogyasztói szokások kialakítása

• pozitív értékrend megteremtése

• a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b./ Stresszelhárítás

• kudarcélmények feldolgozása és elviselése

• konfliktusok kezelése, megoldása, problémamegoldás

• önismeret, éntudat fejlesztése

• empatikus készség kialakítása, tolerancia fejlesztése

• vitatható helyzetekben döntésképesség

c./ Deviancia megelőzése

• szenvedélybetegségek megelőzése

• dohányzás-, alkohol-, drogprevenció

d./ Érzelmi nevelés

• saját erények fejlesztése, gyengeségek felismerése, és az ellenük való küzdelem

• empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

C. Szociális higiénés nevelés

a./  Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása

• barátságok kialakítása

• kommunikáció fejlesztése

• kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása

• etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)

• szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése

• társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)

• társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

2.3.5 Az egészségnevelés színterei

A. Tanítási órák

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit, és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. 

B.  Egészségnevelés a testnevelés órákon

• Az OM kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok, néptánc.

• Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.

• A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (NETFIT) 

• Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése

• Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

C.  Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon

Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel.  Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”. Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását.  Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. 

D. Egészségnevelés tanórán kívül

a./ Szakmai szervezetekkel való együttműködés

Védőnői ügyelet biztosítása,

Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.),

Egészségügyi felvilágosító előadások.

b./ Versenyekre való felkészítés

Ajánlott versenyek:

• Sport: atlétika, labdarúgás, labdajátékok, csapatjátékok, torna,   

• Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós-nap

A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség- és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, szaktermeiben zajlanak délutánonként.

c./ Részvétel megyei, vagy országos rendezvényeken és programokon

Lehetőség szerint részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk.

d./  Helyi kezdeményezések

• Az iskola hagyományainak megfelelően minden évben megszervezzük az egészséghetet.

D./ Iskolai étkeztetés

Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti.

Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és tálaló konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha több helyen lát el gyermekétkeztetést, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). 

2.3.6 Mindennapos testmozgás

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre ösztönözzük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. 

  1. Célok, alapelvek

• Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban

• Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon

• Minden testnevelés órán legyen gimnasztika, a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok

• Gyógytorna gyakorlatok

• Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.

• Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása

• Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik) 

• A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

• A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható.

• Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

  • A mindennapos testedzés formái 

Az alsó és felső tagozaton a heti testnevelés órák száma 5 óra, melyből minden évfolyamon 1 órát néptáncoktatásra fordítunk. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a szünetekben történik. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari játékos foglalkozáson vesznek részt minden nap.

Lehetőségei:

  • röplabda
  • labdarúgás
  • kosárlabda
  • asztalitenisz
  • játékos testedzés
  • atlétika
  • torna
  • néptánc
  • modern tánc
  • együttműködés civil sportszervezetekkel, a tanuló lehetőségeinek bővítése érdekében.

2.3.7 Segítő kapcsolatok, partnerek 

• szülők, család

• szülői munkaközösség,

• iskolaorvos, háziorvos, iskolai védőnő

• gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

• iskolarendőr

• sportegyesületek

Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.

2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. Az osztály közösségi programjainak formái az osztálykeretben szervezett rendezvények (színház-, múzeumlátogatás, túrák, kirándulások, ünnepségek, pl. anyák napja, klubdélután stb.).

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

• A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

• Az önkormányzás képességének kialakítása.

• A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

• A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

• Határon túli kirándulások szervezése 7. évfolyamon a Határtalanul pályázat keretében.

2.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

• Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

• A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

• Kiemelten támogatjuk a tanulói ismeretszerzés korszerű-, a tanulói kreativitást igénybe vevő, a tanulói készségfejlesztést előtérbe helyező módszereit. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat.

2.4.2 Tanítási órán kívüli tevékenységek

2.4.2.1 Hagyományőrző tevékenységek:

 • Hagyományaink közé tartozik a szüreti felvonulás október elején, néptáncbemutatóval, október 23-án a községi műsor, majd koszorúzás a hősök emlékhelyén, a nyolcadikosok ekkor a 301-es parcellát keresik fel Budapesten. Novemberben Márton napját ünnepeljük színes műsorokkal. Áprilisban az áporkai hagyományokra (Apor Kató, Szent László király, illetve a Duna szerepe a település életében) építve vetélkedőt rendezünk a környékbeli iskolák részvételével.

• A tanév kiemelt ünnepségeinek (nemzeti ünnepek, iskolai élethez kapcsolódó ünnepek) színvonalas megrendezésére törekszünk az évfolyamok (osztályok) vállalásával, az életkori sajátosságok figyelembevételével. 

• Egyes ünnepségeket (Anyák napja, Mikulás) osztálykeretben rendezünk meg. Nyolcadikosaink az óvodában ajándékoznak Mikulás napján.

• A karácsonyt a közösségi házban és farsang idején a jelmezbált az iskola tornatermében rendezzük meg.

• Minden tanévben csatlakozunk a Pénz7, a Fenntarthatósági- hét, és a Digitális témahét programjaihoz, melyeket munkaközösségeink szerveznek meg.

• A gyermeknapot és a karácsonyi kavalkádot a DÖK szervezi.

• Az iskola hírnevét 8 év során öregbítő, kitűnő tanulóinknak a ballagási ünnepség keretében kupát adományozunk. 

• A Nemzeti Összetartozás napját iskolai kereteken belül megünnepeljük, valamint a községi rendezvényen is képviselik iskolánkat tanulóink.

• Testvérvárosainkkal, Lövétével, és Kisbégánnyal szoros kapcsolatot ápolunk. Iskoláik és a mi iskolánk felváltva látogatják egymást, ezzel is erősítve a határon túli magyarsággal a köteléket.

• Az intézmény közösségfejlesztési- és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködést épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevenciós hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére a diákság körében.

2.4.2.2 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai közösségei vagy a szaktanárok végzik.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Kiemelt feladatunk a későn érés, a hátrányos helyzet stb. hatásainak csökkentése, hogy minél több tanuló juthasson el a saját lehetőségeinek megfelelő „csúcs” közelébe. Az óratervben feltüntetett módon korrepetálást szervezünk elsősorban magyarból és matematikából.  

2.4.2.3 Iskolai sportkör  

Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

2.4.2.4 Az iskolába járó tanulók felügyeletének biztosítása, napközbeni ellátása

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon és tanulószoba működik. Tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos és tanulószobai csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A csoportok maximum létszáma 25 fő/ csoport. Iskolánk tanulóinak, a szülők igényei szerint napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítunk.

2.4.2.5 Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek, melynek célja közösségfejlesztés, érzelmi nevelés, esztétikai élmény nyújtása, tantárgyi koncentráció. A tanulmányi kirándulások részletes programjai a mindenkori intézményi éves munkatervben szerepelnek.

2.4.2.6 Községi könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható községi könyvtár segíti. A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátítása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése stb.) szempontjából fontos.

2.4.2.7 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.)  – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

2.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

Az osztályközösségek által delegált képviselők diákönkormányzatot alkotnak.

• A diákönkormányzat a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét látja el.  A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik. Működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata szabályozza. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján működik.

• Tanulóinknak lehetőségük van, hogy véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben, javaslatot tegyenek iskolai közösségük programjára, észrevételt tegyenek az oktató-nevelő munkával összefüggésben.

• A diákönkormányzat évente egy alkalommal diáknapot szervez, melynek programját önállóan állítja össze.

2.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.  A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező.

2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

• tanítási órákra való felkészülés,

• tanulók munkájának ellenőrzése, rendszeres értékelése,

• megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

•  osztályozó vizsgák lebonyolítása,

•  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

• tanulmányi versenyek lebonyolítása, tanulmányi versenyekre kísérés

• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

• tanulók fejlesztésével, felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok

• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

• ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

• tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – a munkaközösségek vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét és a csoport létszámát és összetételét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. 

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 

• Szülői értekezletet tart.

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. 

 • Órát látogat az osztályában.

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

  • tehetségkutatás
  • tanórán kívüli lehetőségek
  • együttműködés külső szervezetekkel
  • nyomon követés
  • egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
  • tehetséggondozó foglalkozások
  • iskolai sportkör több sportágban
  • szakkörök
  • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)
  • szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)
  • továbbtanulás segítése
  • tanulók egyéni mentorálása

2.6.2 A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek

A felzárkóztatás céljából a tanulók részére korrepetálást tartunk.

A sajátos nevelési igényű gyermekek a többi tanulóval integráltan tanulnak, kiscsoportos fejlesztésüket, rehabilitációs órakeretben, a megyei és országos szakértői bizottság által kiadott szakvéleményben foglaltak alapján, megfelelő szakos gyógypedagógus, logopédus végzi. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják intézményünkben:

  • A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő eszközök alkalmazását.
  • Az SNI tanulók a szakvéleményben foglaltak alapján különböző mentességeket kaphatnak az értékelési, minősítési folyamatban.

2.6.3 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek (BTMN)

„Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek”

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:

  • A gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek.
  • Passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak.
  • Nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni.
  • Testi és pszichés tünetei vannak.
  • Személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:

  • Osztályfőnök, szülő kérésére a járási szakértői bizottság szakvéleményt ad ki.
  • A pedagógiai szakszolgálat fejlesztőpedagógusa által vezetett csoportba irányítjuk a BTMN- el küzdő tanulókat, a szakvélemény alapján.
    • Az osztályfőnök együttműködik a segítő szakemberekkel,

– fejlesztőpedagógussal

– iskolapszichológussal

– az iskolavédőnővel, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökön keresztül

– a családsegítő szolgálattal,

– a gyermekjóléti szolgálat munkatársával

– a helyi gyámügyi előadóval.

  • A viselkedési zavarok enyhítése érdekében az osztályfőnök a szaktanárokkal közösen próbálja feltárni a problémás tanulóknál az okokat, felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, személyesen elbeszélget a gyerekkel, barátaival, környezetével.
  • Az osztályfőnöki órákon változatos módszereket alkalmaznak nevelőink a tanulók személyiségének formálására. Az iskolavédőnővel közösen mentálhigiénés foglalkozásokat is tartanak.
  • Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.
  • „cyberbullying” és a közösségi oldalak negatív hatásait megcélzó foglalkozások, amelyek a fent említett nehezen beilleszkedő, magatartási és tanulási problémákkal küzdő tanulóknál fokozottabban előfordulhatnak
  • Támogatjuk a nevelők ilyen irányú képzésen való részvételét.
  • Megfelelő létszám esetén felzárkóztató csoportot szervezünk.
  • 1-4. évfolyamig a napköziotthon, 5- 8. évfolyamon a tanulószoba is lehetőséget teremt a felzárkóztatásra.

2.6.4 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

  • Az osztályfőnök problémás esetben (veszélyeztetettség, gyermekbántalmazás vélelme…) családlátogatás szervezését kezdeményezheti közösen a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársával.
  • Az intézmény vezetője egyszemélyben felelős az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak teljesítéséért.
  • Az osztályfőnökök a gyermekek és tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, megszűntetése érdekében
  • együttműködnek a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival,
  • a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (pl. iskolai védőnő, gyámhivatal…)
  • A pedagógiai továbbképzések kapcsán preferáljuk azokat a továbbképzéseket, melyek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására készítik fel a pedagógusokat, melyek eredményeként ismertek lesznek számukra mindazon pedagógiai eszközök, amelyek a veszélyeztetettséget a nevelési-oktatási intézmények működési keretein belül feltárják, esetenként megszüntetik.

2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi- lelki fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Köznevelési törvény szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők:

  • helyzetelemzés
  • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.)
  • nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai
  • étkeztetési támogatás
  • a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások) megszervezése
  • ingyenes, illetve kedvezményes táborok
  • mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
  • továbbtanulás irányítása, segítése
  • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége
  • az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítását biztosító rendszerének felkutatása
  • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
  • életvezetési tanácsadás kérése a szülő részére a gyermekjóléti szolgálattól
  • tehetséggondozó programok: tanulmányi versenyek, sporttevékenység szorgalmazása

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei.

2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

  • A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot működtetnek.
  • A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus irányítja.
  • A diákönkormányzat elnökét egyszerű többséggel választják meg a diákönkormányzat tagjai.
  • A tanulók az iskola életével kapcsolatos kérdéseiket, döntéseiket, véleményüket, javaslataikat a diákönkormányzat elnöke, és a segítő tanár közreműködésével juttatják el az iskola intézményvezetőjéhez.
  • Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az intézményvezetőhöz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes intézményvezető helyetteshez fordulhat.
  • A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésben fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése.
  • A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 10 nappal nyilvánosságra kell hozni.


2.7.1 A diákönkormányzat jogkörei

Döntési jog

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével szabadon dönthet:

  • saját működéséről (DÖK, SZMSZ),
  • tisztségviselőinek megválasztásáról,
  • a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
  • hatáskörei gyakorlásáról,
  • egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
  • az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető útján kéri meg. (Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell, egyéb esetben az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni.)

Egyetértési jog („Vétójog”)

A DÖK egyetértése nélkül az alábbi kérdésekben nem hozható döntés (a Nkt. 48. § (4) bekezdése szerint):

  • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott (a tanulókra vonatkozó) rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  • az iskolai házirend elfogadása előtt,

A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik, az előterjesztés legalább három nappal korábban történő átadásával.

Véleményezési jog

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

  • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
  • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
  • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
  • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
  • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
  • a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, – az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

Az intézményvezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalást legalább tizenöt nappal megelőzően.

A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható.

Tanácskozási jog

A DÖK elnöke részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába. A DÖK elnöke képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az intézményi tanács, a szülői szervezet értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál.

Javaslattételi jog

A DÖK javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell, de nem feltétlenül lesz érdemi következménye.

Egyéb jogok

A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az intézmény működését.

2.7.2 A Diákönkormányzat által szervezett rendezvények

  • Mikulás
  • Karácsonyi kavalkád
  • Farsang
  • Gyermeknap
  • Iskolagyűlések

2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

2011.évi CXC. törvény a NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 46.§. 48§.

20/2012. EMMI rend. 120.§

2.8.1 A tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

  • A tanulóinkat az iskola életéről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a szaktanárok és a tanítók tájékoztatják.  
  • Tanulóink közösségét a diákönkormányzat képviseli, ahol egyetértési, ill. véleményezési jogukat gyakorolhatják iskolánkban. A diákok munkáját egy pedagógus segíti. A diákönkormányzat vezetője havonta legalább egyszer ülést tart a diákönkormányzat vezetőségének.  
  • A tanulót egyéni haladásáról az osztálytanítók és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják szóban és írásban az elektronikus naplón keresztül.

2.8.2 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái

Az iskolai nevelés-oktatás, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös támogatás, bizalom és tájékoztatás.

  • Családlátogatás (szükség szerint)
  • Szülői értekezletek (félévente legalább egy és rendkívüli esetben)
  • Pályaválasztási szülői értekezlet
  • Iskolai szintű SZMK gyűlés
  • Fogadóórák (félévente egy)
  • Nyílt napok, nyílt órák szervezése
  • Iskolai hagyományos rendezvényeink (évnyitó, tanévzáró, ballagás, farsang, giliceavató, karácsonyi műsor, anyák napi műsorok, pedagógus napi műsorok, sportesemények)
  • Írásbeli tájékoztató. Abban az esetben /kevés, de van ilyen/, ha a családban nincs lehetőség interneten nyomon követni a gyermek értékelését, szülői kérésre havonta papír alapon kinyomtatva kapják meg a KRÉTA ellenőrző hiteles másolatát is.
  • Elektronikus napló
  • Egyéni megbeszélések
  • Iskolánk honlapja

A szülői értekezletek, a fogadóórák, a nyílt napok, nyílt órák, rendezvényeink időpontját, az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

2.8.3 Iskolánk az alábbi szakmai szervezetekkel, partnerekkel tartja a kapcsolatot: A munkakapcsolatok megszervezését az iskola igazgatója felügyeli.

  • Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ
  • Gyermekjóléti Szolgálat
  • Pedagógiai Szakszolgálat
  • Helyi és a környék középfokú oktatási intézmények
  • Helyi óvoda
  • Végh György Közösségi Ház és Könyvtár
  • Helyi sportszervezetek
  • A történelmi egyházak képviselői
  • Civil szervezetek
  • Egészségügyi szolgáltatók
  • Iskolarendőr

2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 64-72.§

2.9.1 A vizsgaszabályzat célja

A vizsgaszabályzat célja a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályozása a jogszabályi keretek között. A vizsgaszabályzat pontos információt nyújt a tanuló, a szülő, és az iskola számára a lebonyolítás rendjéről, a követelményekről és az értékelésről, amelyet a nevelőtestület határoz meg a pedagógiai program alapján. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

2.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

  • osztályozó vizsga
  • különbözeti vizsga
  • javítóvizsga
  • pótló vizsga

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

  • aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
  • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
  • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

  • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával a beiratkozása napjától tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon teszi közzé az intézmény. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában az osztályfőnök véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. Iskolaváltás esetén azokból a tantárgyakból, melyet a tanuló előző iskolájában nem tanult, különbözeti vizsgát köteles tenni. A vizsgát félévkor, vagy tanév végén teheti le a tanuló.

2.10.1 Első osztályba történő felvétel szabályai

A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon iskolát gyermekének. A szabad iskolaválasztás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. (a fenntartó által előírt létszámkeretig, prioritás a helyi lakosoké: állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakcím). Az iskola igazgatója dönt a tanulói jogviszony kezdetéről, az óvoda szakvéleménye alapján. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, továbbá más fogyatékosságban szenvedő gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján születik döntés. (Alapító Okirat alapján)

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek azonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolást, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

2.10.2 Átvétel iskolánkba

Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, aki beiskolázási körzetünkbe költözött. Körzeten kívüli tanuló pedig csak abban az esetben, ha az osztályok létszáma és összetétele (intézményvezető és osztályfőnök véleménye alapján) ezt lehetővé teszi.

Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, azok eredményeit, az SNI és BTMN-es tanulók számát az adott osztályban. Hiányzó tantárgyak esetén különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak.

Amennyiben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján szegregált oktatást javasolnak (korábban BTM-es vagy integráltan oktatható SNI-s tanuló esetében), abban az esetben a gyermek speciális tagozaton folytat/hat/ja tanulmányait.

2.10.3 Az iskolából történő kilépés rendje

  • ha a gyermek az iskolai tanulmányok befejezése előtt betöltötte a tankötelezettség által megszabott életkort,
  • megváltozott a szülő, gondviselő lakhelye, ezért a gyermeket más intézménybe kívánja beíratni.

Ha a gyermek más iskolába távozik az általános iskolai intézményegység-vezető köteles gondoskodni arról, hogy a gyermek személyi anyaga, osztályzatai, egészségügyi törzslapja eljusson a fogadó intézménybe, s ellenőrzi, hogy a gyermeket a szülő beíratta az új intézménybe.

2.10.4. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Más intézményekből tanév közben is fogadunk tanulókat.

2.11. A felvételi eljárás különös szabályai

Az intézményben külön felvételi nincs, a jelentkező tanulók a létszámhatárok figyelembevételével felvételre kerülnek. A nem a beiskolázási körzetből érkező tanuló esetén az intézmény vezetője egyeztet az igazgatóhelyettessel és osztályfőnökökkel. A jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diák előnyt élvez.

II. rész

3. A kerettanterv megnevezése

Az iskola helyi tanterve az oktatásért felelős miniszter által kiadott ,-51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet „Kerettanterv az általános iskolák számára” című dokumentum alapján készült, melybe beépültek a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos tartalmak.

A rendelet alapján készített helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben, az első és ötödik évfolyamon lépett életbe. Teljes körűen a 2016/2017-es tanévtől használjuk.

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika A változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene felső tagozat A változat
Ének-zene alsó tagozat A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek       1
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 2
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 3 3
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2    
Fizika     2 1
Kémia     1 2
Biológia-egészségtan     2 1
Földrajz     1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1      
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika   1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1  
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

3.1 A választott kerettanterv feletti óraszámok

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi (+ jelű) óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1
Idegen nyelvek      +1 2
Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1+1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika, életvitel és gyakorl. 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 0 0 0 0
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 +1 3+1 3+1
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2    
Biológia-egészségtan     2 1+0,5
Fizika     2 1+0,5
Kémia     1+0,5 2
Földrajz     1+0,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1      
Vizuális kultúra 1 1+1 1 1
Informatika  +1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 +1 
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Kiemelt területnek tekintjük a testnevelés, magyar nyelv és -irodalom és matematika tantárgyak tanítását.

A kerettantervek tantárgyankénti szabadon felhasználható 10% óraszámát az alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom, illetve a környezetismeret óráknál helyi sajátosságok tanítására, a többi tantárgynál gyakorlásra fordítjuk. Felső tagozaton a szabadon felhasználható időkeretet történelem tantárgynál helytörténeti ismeretek tanítására, a többi tantárgy esetében gyakorlásra fordítjuk.

Az angol nyelv a 3. évfolyamon kerül bevezetésre az osztály heti időkerete terhére heti 1 órában.

Az 1-8. évfolyamon a testnevelés tantárgy keretein belül heti egy órában néptáncoktatást vezettünk be.

A délutáni foglalkozások alsó tagozaton napközi, felső tagozaton tanulószoba keretein belül folynak.

3.2              Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei

  • Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével, közös döntés alapján választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és egyéb felszereléseket.
  • Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.
  • Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul, kivéve, ha a szülői közösség a változtatást egyhangúlag elfogadja és vállalja annak anyagi terheit.
  • Tankönyvrendelésnél az alábbi szempontok érvényesüljenek a kiválasztott tankönyvekre:

– szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzékben,

– feleljen meg az alkalmazott kerettantervnek,

– feleljenek meg a kompetencia alapú oktatás követelményeinek,

– alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, minősége, megjelenése segítse a tanulók esztétikai érzékének fejlesztését,

– feleljenek meg a gazdaságosság és a többszöri felhasználhatóság elveinek,

– részesítsük előnybe azokat a tankönyveket, melyekhez kiegészítő taneszközök és digitális tananyagok is rendelkezésre állnak,

– törekedjünk a tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok rendelésére.

A következő tanévben szükséges taneszközökről tájékoztatjuk a szülőket az iskola honlapján.

Az előírt taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

3.3              A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3.3.1        Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására.

3.3.2        A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív – interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Segítjük a tanítási-tanulási folyamatot a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

3.3.3        Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A tanulási stratégiák megválasztásának szempontja: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés többféle útjának bemutatása.

Segítjük a tanulók személyiségének fejlődését az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

Kiemelt feladat a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.

3.3.4        A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával törekszünk a tanulók személyiségének fejlesztésére.

Továbbra is feladatunk az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

A tanulmányi munka során a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával juttatjuk el diákjainkat a középfokú tanulmányok folytatásához.

3.4              Mindennapos testnevelés

  • A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (11) bekezdés, és a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 53. A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése 141.§ (1), (2), meghatározottak szerint szervezzük meg.
  • A törvényi szabályozás adta keretek között szervezzük meg, hogy minden tanulónak heti 5 testnevelés órája legyen. A testnevelés órákat délelőtt, az 1-7. órákban 8:00-tól 14:35-ig terjedő időben kell megtartani. Fő szabályként a testnevelés órákat úgy kell megszervezni, hogy eloszlásuk a hét munkanapjain lehetőleg egyenletesen történjék, de ettől a helyi adottságok és a tornatermi elfoglaltság okán el lehet térni.
  • A foglalkozások, testnevelési órák helyszínei: tornaterem, sportpálya, udvar. Dupla óra lehetséges az úszás oktatás céljából szervezett uszodai órák esetében.
  • A testnevelés órákon való részvétel dokumentálása, hiányzások vezetése, igazolása, azonos a közismereti tárgyak adminisztrálásával. Az értékelés a testnevelés tantárgynál rögzítettek szerint történik.
  • Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelés órát tartalmaz, melyből egyet a néptáncoktatásra fordítunk. A tanórákat az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezzük. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11), (11a), (13) alapján diákjaink számára lehetőséget biztosítunk a 4. és 5. testnevelés óra (“testnevelés 2”) alábbi rendben történő teljesítésére:
  • az egyesületekben, szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával teljesíthető
  • a kötelező testnevelés órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelés órákon is részt vehetnek

A testi nevelés feladatai iskolánkban:

  • a test edzése, a testnevelés órák anyaga megfelel az egészségfejlesztés kritériumainak,
  • gondoskodni a megfelelő, egyéni fejlődésről,
  • testnevelés órák tartalmaznak tartásjavító feladatokat,
  • testi épség megőrzése,
  • sportjátékok beépítése a foglalkozásokon,
  • az adott tanévben kiírt sportversenyekre felkészítés,
  • azon akadályok elhárítása mely a testi fejlődést gátolják.

Az iskola tárgyi adottságai, a testi nevelés színterei intézményünkben

  • Tornaterem
  • Sportudvar

3.4              Esélyegyenlőség

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi tanulónak joga van képességei kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.  

Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: 

  • kulcskompetenciák fejlesztését,
  • az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését, 
  • méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,
  • a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
  • tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,
  • a differenciáló módszerek alkalmazását, 
  • a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,
  • a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,
  • környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,
  • egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,
  • hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,
  • a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon,
  • a tanulási attitűd pozitív átformálását,
  • a továbbtanulás támogatását,
  • személyiségfejlesztést és közösségépítést,
  • a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését, 
  • partnerközpontú nevelést.

3.5              Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

Az értékelési rendszereben egyaránt jelen van:

  • a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelés
  • a minősítő (szummatív) értékelés
  • a fejlesztő (formatív) értékelés.
Értékelési metódus megnevezése Az értékelés formái
Diagnosztikai értékelés Év elején, egy-egy új, fontos anyagrész feldolgozása előtt mérhetjük a tanuló tudását. Milyen hiányosságok vannak, amelyeket pótolni kell. Ezeket a felméréseket nem osztályozzuk, százalékosan értékeljük. Év eleji és egyéb szintfelmérők
Fejlesztő értékelés Célja az információgyűjtés, tanulási nehézségek feltárása, lehetőség a korrekcióra. A tanulási folyamatban való előre haladásról ad információt, s lehetővé teszi a fejlődés mértékéhez szükséges egyéni korrekciót.) Szóbeli és írásbeli feleletek, szódolgozatok (idegen nyelvből), röpdolgozatok
Minősítő értékelés Egy-egy témakör lezárása után dolgozatokat íratnak a nevelők, amelyeket osztályozni is kell. Több tantárgyból ez félévente 2-3 dolgozat. A dolgozatok feladatainak 50%-a minimum követelményekhez kapcsolódik.  Témazáró dolgozatok, iskolai és országos mérések

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pozitív értékelés előtérbe helyezésével az objektív, rendszeres és motiváló értékelésre törekszünk. Igyekszünk sokoldalú értékelési rendszert és változatos értékelési formákat alkalmazni a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgyak jellegének megfelelően. Változatos számonkérési formákat alkalmazunk annak érdekében, hogy minél reálisabban tudjuk megítélni tanulóink teljesítményét. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók:

  • szóbeli felelete,
  • írásbeli munkája
  • gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Figyelembe veszik az SNI tanulók szakértői bizottság vagy szakszolgálatok által adott mentességeit.

3.5.1        Az ellenőrzés célja

Képet kapjunk

  • a tanulók ismereteiről 
  • tudásuk gyarapodásáról
  • az elsajátított ismeretek szintjéről

A feltárt hiányosságok alapján meghatározzuk további teendőinket.

3.5.2         Az ellenőrzés alapelvei

  •  A tanítás-tanulás egész folyamatára kiterjed
  •  A pedagógus ellenőrző, értékelő munkája előre vivő, jobbító szándék vezéreli, kifejti pozitív hatását a tanuló személyiségére.
  • Kiterjed a tanulók sokoldalú tevékenységére.
  • Figyelembe veszi a tantárgyi sajátosságokat.
  • Tekintettel van a tanulók egyéni képességeire, életkori sajátosságaira.
  • Rendszeres, folyamatos és sokoldalú.
  • Mellőzi a szubjektivitást.

3.5.3        A mérés célja

  • Az iskolai oktató munka szintjének megállapítása 
  • A tudásszint megítélése az osztály, illetve az egyes tanulók esetében
  •  A további teendők meghatározása

3.5.4        A mérés alapelvei

  • A tantervi követelmények alapján történik
  • A teljesítményteszt megíratása, kijavítása (DIFER – Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló rendszer, Országos idegennyelvi mérés) az érintett szaktanár feladata
  • A felszínre került hiányosságok pótlása a következő tanév munkatervi feladatainak részét képezi.
  • A mérés eredményei nem lehetnek a gyermekek minősítésének eszközei.
Terület Évfolyam Intézményi felelős A mérés gyakorisága
DIFER 1. évfolyam Tanítók Évente szeptember – október
Alapkészségek 4. évfolyam Igazgató helyettes Évente május
Országos kompetencia mérés 6. és 8. évfolyam Intézményvezető, mérési koordinátor Évente május
Országos idegen nyelvi mérés 6. és 8. évfolyam Intézményvezető, mérési koordinátor Évente május
NETFIT mérés 5-8. évfolyam Intézményvezető, testnevelő tanárok Az éves munkaterv szerint

3.5.5  A tanulók értékelésének helyi rendszere

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és év végén osztályzattal, illetve szövegesen minősíti.

Az 1. évfolyam, illetve a 2. évfolyam félévi értékelése szövegesen történik.

Az értékelés célja:

  • a tanulók tudásának minősítése,
  • visszajelzés a szülőknek, a szaktanárnak a tanulók tudásáról, az esetleges hiányosságokról,
  • az önértékelés képességének kialakítása,
  • a személyiség fejlesztése.

 Az értékelés alapelvei:

  • pedagógiailag kifogástalan legyen,
  • folyamatosan, rendszeresen, tervszerűen és aktuális tananyagon végezzük,
  • objektív, igazságos, szükség esetén méltányos,
  • vegye figyelembe a tantárgy jellegét, a tanuló egyéni sajátosságait, önmagához viszonyított fejlődését,
  • természetes kísérője legyen a tanulási folyamatnak, ne keltsen túlzott feszültséget,
  • az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz.

 Az értékelés módja:

  1. Szöveges értékelés:

Az 1. évfolyamon, továbbá a 2. évfolyamon félévkor- szöveges minősítéssel kell értékelni a tanuló előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek elsajátításában.

A szöveges értékeléshez az intézmény pedagógusai által összeállított mondatbankot alkalmazzuk.

A szöveges értékelés fokozatai a tantárgyi értékelés esetén:

Kiválóan teljesített   A tanuló az adott tantárgy tantervi követelményeinek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, és mindazt önállóan is alkalmazni tudja.
Jól teljesített Ha a tanuló az adott tantárgy tantervi követelményeinek megbízhatóan, csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni a tudását.
Megfelelően teljesített Ha a tanuló az adott tantárgy tantervi követelményeit pontatlanul, több hibával teljesíti. Tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni
Felzárkóztatásra szorul   Ha a tanuló az adott tantárgy tantervi követelményeinek súlyos hiányosságokkal tesz eleget. A tovább haladáshoz szükséges minimális feltételekkel nem minden esetben rendelkezik.

Az etika / hit- és erkölcstan tantárgyat második évfolyam év végétől érdemjeggyel értékeljük.

A hon- és népismeret tantárgyat szintén érdemjeggyel értékeljük.

  • Tantárgyi jegyek:

Érdemjegyekkel, osztályzatokkal a 2. évfolyam év végén, valamint a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén minősítjük a tanulók előmenetelét az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek elsajátításában.

Fokozatai:

Tantárgyi dicséret   Ha a tanuló a tantárgyi követelményeken felül többlettudást nyújt, vagy versenyeken eredményesen szerepel, tantárgyi dicséretet kaphat. Jelölése: az Osztálynaplóban d betű, a Törzslapon és Bizonyítványban a jegyzetrovatba szövegesen kerül: „Tantárgyi dicséret: ……. tantárgyból”  
Jeles (5)   Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt önállóan alkalmazza. Pontosan szabatosan fogalmaz, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.  
Jó (4)   Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apróbb bizonytalanságai vannak a tananyag önálló alkalmazásában. Szóbeli feleletében kisebb előadási hibákat vét.  
Közepes (3)   Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti, ismeretei felszínesek. Tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli felelete nem összefüggő, csak kérdések segítségével tud beszámolni tudásáról.  
Elégséges (2)   Ha a követelményeket súlyos hiányosságokkal sajátította el, de bír a tovább haladáshoz szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel.  
Elégtelen (1) Ha a tantervi követelményeket a minimális szinten nem tudja teljesíteni.  

Az írásbeli számonkérések %-os értékelésének érdemjegyekre történő átváltása

Normál tantervhez igazodó értékelés
Teljesítmény Érdemjegy
0-33% elégtelen (1)
34-50% elégséges (2)
51-74% közepes (3)
75-89% jó (4)
90-100% jeles (5)

3.5.6        A szaktanárok feladata

  • Minden tantárgyból havonta minimum 1 érdemjeggyel rendelkezzen a tanuló.
  • Az elméleti tantárgyak tananyagából a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében félévente legalább 1 szóbeli feleletet is kapjon a tanuló.
  • Az év végi minősítés és az osztályzatok lényegesen nem térhetnek el egymástól.
  • Ha a tanuló félévkor vagy év végén bukásra áll, lehetősége van az adott félév, tanév követelményeiből minimum szintű felmérést írni. A minimum szintű felmérő érdemjegye maximum 2-es lehet, ehhez a tanulónak a feladatsor 75%-át kell teljesítenie. Ha a tanuló az előírt szintet teljesítette, elégséges érdemjeggyel lezárható.
  • Értékelésnél a matematika szabályait követjük.

 Az osztályfőnök feladata:

  • Abban az esetben, ha az év végi jegyek lényegesen eltérnek a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályozó értekezletet megelőzően hívja fel a szaktanár figyelmét az eltérésre.
  • Az osztályozó értekezleten az osztályfőnök jelezze a testületnek az esetleges lezárási problémákat.

 A nevelőtestület feladata:

  • Az osztályozó értekezleten a nevelőtestületnek jogában áll az osztályzatot módosítani.

Az értékelésre használt dokumentumok

Évfolyam Szorgalmi időben és félévkor Tanév végén
1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor   e-Napló Értékelőlap (Tájékoztató füzet) e-Napló Bizonyítvány Törzslap    
2-8. évfolyamon   e-Napló Értékelőlap (Ellenőrző) e-Napló Bizonyítvány Törzslap    

3.6               Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

3.6.1        Alapelvek

Az eltérő egyéni adottságokra épített képességek fejlesztése, differenciált házi feladattal és szorgalmi feladatokkal.

Az elvégzendő írásbeli és a szóbeli házi feladatok megfelelő aránya, a tantárgyak függvényében.

Az önállóan végzett írásbeli és szóbeli munka időtartamának, az életkor szerinti változásának figyelembevétele.

3.6.2        Cél

A házi feladatok elvégzésének legfontosabb feladata a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, bevésése.

A tanulók életkori szintjéhez alkalmazkodó tanulási módszerek megismerése, az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátítása, az állandó önművelés igényének készség szintű megalapozása.

A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása és az egyéni képességekhez mért tevékenység kialakítása.

A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése, önellenőrzésre, önértékelésre, önképzésre nevelés.

Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.

3.6.3        Feladatok

  • A tanulók optimális terhelése.
  • Tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése.
  • Tanulási módszerek kiválasztása.
  • Tanulási technikák elsajátítása.
  • Az ismeretek megértését megszilárdító tanulás tanítása.
  • Önálló gyűjtőmunka és a csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.

3.6.4        A házi feladat ellenőrzése napköziben

  • A házi feladat elvégzését segítő külső körülmények biztosítása:
  • rend, csend, fény, tanulási segédeszközök
  • belső körülmények: friss levegő, pihenés, motiváció 

3.6.5        A tanulmányi munka ellenőrzése és időbeosztása

  • 1-2. évfolyam: mennyiségi és minőségi (maximum 60 perc)
  • 3-4. évfolyam: mennyiségi és minden tantárgyból néhány tanulónál minőségi (tantárgyanként maximum 20 perc, maximum 70 perc)
  • 5-6. évfolyam: mennyiségi és minden tantárgyból néhány tanulónál minőségi (tantárgyanként maximum 30 perc)
  • A szóbeli feladat elsajátításának ellenőrzése a szülő feladata!

3.7              A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve

Iskolánkban csoportbontásban nem folynak tanórák. A hit- és erkölcstan tantárgy választását a szülő írásban kérheti, minden év május 20-ig.

3.8              A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Az általános iskolában gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhető az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

A választott módszereknek alkalmazkodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz; a korosztály kíváncsiságára versenyszellemére, öntevékenységére, korszerű technikai ismeretére alapoz, játékos elemek beépítésével.

Az iskolaorvos és a védőnő a tanulók évenkénti vizsgálata során testmérést is végez. (testmagasság, testsúly). A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el testnevelés órákon a tanév rendjében meghatározott időszakban és évfolyamokon, az OH által előírt módon és eszközökkel. A felmérés értékelése a NETFIT módszer alkalmazásával történik.

3.8.1        A tanulók fizikai állapotának mérése

A mérések célja: a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

  • A mérési időszakot az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg.
  • A felmérés országosan egységes mérési módszerrel és annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával történik. ‐ Iskolánkban az 5-8. osztályos tanulóink körében végezzük a felmérést.
  • A felmérést az iskola testnevelést tanító pedagógusa végzi az iskolai védőnő bevonásával.
  • A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két, illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába.
  • A mérés eredményeit a mérést végző pedagógus rögzíti és feltölti az országosan egységes informatikai rendszerbe, mely automatikusan kiértékeli az eredményeket.
  • A tanulók egyéni mérőlapon vezetik évente a felmérések eredményeit, célokat tűznek ki maguk elé, figyelemmel kísérik saját fejlődésüket. A NETFIT szoftveres alkalmazása pedig, olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében.
  • A testnevelő tanár a fizikai fittségi mérések, az egyes tanulókra vonatkozó mérési adatait tanévenként elemzi, és meghatározza a tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztését.
  • A szülők gyermekeik eredményéről az országos informatikai rendszeren keresztül tájékozódhatnak, ahova gyermekük azonosítójával léphetne be.

3.9              Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse az egészséggel, betegséggel kapcsolatos ismeretekelsajátítását, az egészséges életmód értékeinek megismertetését és azok elfogadását. Az egészségnevelés a prevenciónak nagyon fontos eszköze. Az egészségügyi alapellátásban az egészségnevelésnek és a tanácsadásnak voltaképpen az emberek egészséggel-betegséggel kapcsolatos minden problémájára ki kell terjednie. A tevékenység ne csak az orvosi rendelőben és a tanácsadóban folyjon, de az iskolában is. Az iskolai nevelés feladata, hogy olyan szokásrendszert alakítson ki növendékeinél, amely egészséges természettel ruházza fel őket.

A tanórák keretében folytatott egészségnevelő tevékenység célja, hogy a tanulók értsék az egészséges életmód fogalmát kialakítani bennük az egészséges életmód iránti fogékonyságot meg tudják különböztetni a káros és egészséges környezeti és életmódbeli hatásokat ismerjék az egészséget károsító szokások élettani hatásait ismerjék az egészségük érdekében megvalósítható életviteli változtatások módjait és lehetőségeit.

Az iskolánk egészségnevelésének főbb területei: Táplálkozás, mozgás, sport, szabadidő helyes eltöltése Szenvedélybetegségek Környezetvédelem Elsősegélynyújtás

3.10 Az iskola környezeti nevelési elvei

3.10.1 Helyzetelemzés, helyzetkép

Az iskola

Az iskola épülete Áporka község szívében helyezkedik el. Az épület 2017 nyarán lett felújítva kívülről. Szigetelést, új nyílászárókat és napelemes rendszert kapott Áporka Község Önkormányzatának pályázata által. A tantermek felszereltsége tanulóbarát, a kor követelményeinek megfelelő.  A kültéri részek felújításra szorulnak.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Jelenleg az iskola minden pedagógusa foglalkozik környezeti neveléssel a tanítási órákon vagy a tanórán kívüli tevékenységekben. Külön figyelmet fordítunk a pályakezdő kollégák programokba való bevonására. Intézményünk 2018-ban második alkalommal nyerte el az ÖKO iskola címet. A környezeti nevelés éves programjai a munkatervben fogalmazódnak meg, részletesen lebontva, pedig a szakmai munkacsoportok munkatervében találhatók.

3.10.2 A környezeti nevelés színterei az iskolánkban

Tanítási órákon

A tanórákon az adott témához rendeljük a környezetvédelmi ismereteket. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik témát hogyan dolgozzuk fel. Rendszeresen alkalmazzuk a kompetencia alapú programcsomagok illeszkedő moduljait. Kiemelt szerepet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a tanulóknak közvetlenül is köze van. Rendszeresen alkalmazzuk az IKT adta lehetőségeinket, amely jól kiegészíti a gyakorlati tevékenységeket, megfigyeléseket, kísérleteket. A kooperatív módszerek alkalmazása lehetőséget biztosít a közösen végzett eredményes munka megtapasztalására.

Nem hagyományos tanórai keretben

A szabadidős tevékenységek, a napközi és tanulószobai foglalkozások szervesen kapcsolódnak a tanórai tevékenységekhez, kiegészítik azokat. Itt több lehetőség nyílik az iskolaépületből kilépve a közvetlen környezet tanulmányozására, megfigyelésére.

A felső tagozatos tanulók olyan tantárgyi versenyeken vesznek részt, ahol a környezetvédelem is szerepet kap.

Minden tanévben papírgyűjtést szervezünk, amely kapcsolódik a környezettudatos szemléletmód kialakításához. Segíti a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megértését. ÖKO iskola lévén a hulladékot szelektíven gyűjtjük egész évben. Minden évben részt veszünk a „Te Szedd!” mozgalom által szervezett szemétszedésben Áporkán és környékén.

Az osztályok, csoportok gyalogos és kerékpáros túrák alkalmával megfigyelik a lakóhelyük közvetlen környezetében látható élőhelyeket, az emberek okozta természetkárosításokat és azok helyreállítására tett munkálatokat. Kiemeljük annak fontosságát, hogy az ember a természet része, ezért kötelessége annak védelme.

3.10.3    Erőforrások

3.10.3.1            Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

Pedagógusok

Az iskola minden pedagógusának a feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illeszkedjen, az oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, a munkaközösségek folyamatos kapcsolattartására van szükség.

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse erre a társait. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

Tanárok és diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanítóikkal, tanáraikkal való közös munka során a tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, témahétnek, papírgyűjtési akciónak és a szelektív hulladékgyűjtésnek. A pedagógusok és tanulók együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Fontos szerepet kap az iskolaudvarokban a növényzet ápolása, védése. A tanórák környezet nevelési tartalmát az egyes munkaközösségek határozzák meg, összhangban a nevelési célokkal, az iskolai projekteket is fegyelembe véve.

Pedagógusok és szülők

Az iskolai környezeti nevelés területén nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikusegyüttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk közvetíteni kíván. Célunk, hogy az elsajátított ismereteket, viselkedési formákat otthon is alkalmazzák a tanulók.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Lehetőségekhez mérten újrahasznosított papírt használunk. A keletkezett papírhulladékot szelektíven gyűjtjük.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az intézményvezető feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

3.10.3.2            Anyagi erőforrások

Az intézmény nem önálló gazdálkodási szervezet. Jelenleg a működtetés és a fenntartás is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata. Az iskola saját rendszeres bevétellel nem rendelkezik, így a programok megvalósításánál az intézményvezető feladata, hogy a szükséges anyagi forrásokat a központ vezetőségével egyeztetve biztosítsa.

3.10.4    Alapelvek, jövőkép, célok

Alapelvek

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk:

  • a fenntartható fejlődés,
  • a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,
  • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,
  • alapvető emberi szükségletek,
  • emberi jogok,
  • esélyegyenlőség biztosítása,
  • biológiai és társadalmi sokféleség,
  • az ökológiai lábnyom.

Fontos, hogy minden tanuló tudatában egységes rendszer alakuljon ki, ismeretei folyamatosan egymásra épüljenek.

Célok

Rövid időn belül célunk az Örökös ÖKO Iskola cím elnyerése. Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos felnőttekké váljanak.

Ennek érdekében a tanulókban ki kell alakítani:

  • környezettudatos magatartást és életvitelt
  • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt
  • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzését
  • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét,
  • a rendszerszemléletet
  • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
  • az egészséges életmód igényét kialakítani és elsajátíttatani az ehhez vezető módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulókban.

Ezek közül a legfontosabbak:

  • alternatív, problémamegoldó gondolkodás,
  • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
  • szintetizálás és analizálás,
  • problémaérzékenység, integrált megközelítés,
  • kreativitás,
  • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
  • vitakészség, kritikus véleményalkotás,
  • kommunikáció, média használat,
  • konfliktuskezelés és megoldás,
  • értékelés és mérlegelés készsége.
3.10.4.1            Az iskolai környezeti nevelés szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, társadalmi területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását a nevelésben – oktatásban is el kell kezdenünk. Tanulóink számára olyan nevelést – oktatást kell biztosítani, ahol az ismeretek elsajátítása mellett az erkölcsi nevelés és a környezettudatos szemléletmód kialakítása is kiemelkedő szerepet kap. Fontos, hogy ismerjük tanulóink családi hátterét, hogy ezek figyelembevételével határozzuk meg a céljainkat és a lehetőségekhez képest a szülőkkel is beszélgessünk a környezeti nevelés fontosságáról. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítjuk a környezeti nevelésükhöz kapcsolódó célokat és feladatokat. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus – kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk.

3.10.4.2            Célok, tervek

Új terv:

  • egy iskola nap tervezése az egész iskola számára, ahol minden osztály gyalogos vagy kerékpár túrán vesz részt.

Hagyományok ápolása:

  • községünk közvetlen természeti környezetének megismerése.
  •  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában,
  • Víz világnapi rendezvények
  • mini projektek a környezetvédelemhez kapcsolva
  • papírgyűjtés
  • szelektív hulladékgyűjtés
  • anyag és energiatakarékosság tanítási órákon és foglalkozásokon

Tanítási órák és egyéb foglalkozások céljai:

  • Minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (például: ember és környezet kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);
  • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése az órákon, foglalkozásokon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
  • interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
  • természetvédelmi versenyekre felkészítés;
  • multimédiás módszerek alkalmazása.

3.10.5    Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.10.6    Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink:

  • tanulmányi kirándulások, akadályversenyek stb.,
  • kézműves foglalkozások,
  • „látogatás”: múzeum, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, szennyvíztisztító stb.,
  • versenyek,
  • szakkörök,
  • iskolazöldítés, folyosók, virágládák,
  • témanap, témahét
  • DÖK – nap,
  • „jeles napok”,
  • projektek,

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében, olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport

  • kooperatív technikák;
  • játékok;
  • drámapedagógia
  • projektmódszer;
  • terepgyakorlati módszerek;
  • kreatív tevékenység;
  • közösségépítés;

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Ismeretek feldolgozását segítik, az interaktív táblák rendszeres használata. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Célkitűzéseink között szerepel a környezeti neveléshez kapcsolódó pályázatokon való indulás, ahol a tanulók környezettudatos szemléletének alakítása mellett lehetőség adódik eszközök és anyagok beszerzésére.

Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái

  • kiselőadások tartása,
  • házi dolgozat készítése,
  • poszterek készítése és bemutatása,
  • iskolarádió felhasználása híradásra,
  • faliújságon közölt információk készítése,
  • szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái

  • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezeti problémákról
  • megjelent, életkoruknak megfelelő cikkek olvasása, értelmezése
  • környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése,
  • a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel,
  • a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése,

3.10.7    Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Az intézményi szintű mérés – értékelés kidolgozása a mérés – értékelés munkacsoport feladata. A célokhoz kapcsolódó tartalmakat, ismereteket az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be és kapcsoljuk hozzá a követelményeket.

3.10.8    Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismereteket. Az IKT folyamatos fejlődése, térhódítása egyre jobban érezhető az iskolákban, alkalmazása megkönnyíti az egyes témákhoz tartozó tartalmak sokrétű megközelítését. Ezért ezen a területen is folyamatos ön és csoportos továbbképzésekre van szükség. A tervezett referencia intézményi kapcsolatokkal létrejövő, szakmai fórumok is lehetőséget biztosítanak a környezeti neveléssel kapcsolatos tapasztalatcserére, a horizontális tanulásra.

3.11           A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3.11.1    Alapelvek

  • Segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését.
  • Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is.
  • Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon.
  • Mindig legyen személyre szabott.

3.11.2    A magatartás és szorgalom értékelésének elvei

A magatartás szöveges értékelésének szempontjai az alsó tagozat 1. évfolyamán, és a 2. évfolyamon, félévkor:

  • Társaival való kapcsolata: udvarias, segítőkész, passzív, durva.
  • Felnőttekkel való kapcsolata: tisztelettudó, udvarias, passzív, tiszteletlen.
  • Viselkedése a tanítási órákon: fegyelmezett, kötelességtudó, figyelme könnyen elterelődik, fegyelmezetlen.
  • Közösségben: kezdeményező, néha kezdeményező, visszahúzódó.
  • Szabadidőben: önálló tevékenységre képes, tanító hatására képes, közösség hatására képes.
  • Munkafegyelme, feladattartása: jó, megfelelő, változó.
  • Az étkezési szokásokat: ismeri és betartja, ismeri, de nem mindig képes annak betartására, nem ismeri.
  • Iskolán kívüli, szervezett iskolai programon való magatartása: fegyelmezett, megfelelő, fegyelmezetlen.

A szorgalom szöveges értékelésének szempontjai az alsó tagozat 1. évfolyamán, és a 2. évfolyamon, félévkor:

  • Feladattudata: kiváló, kifogástalan, jó, megfelelő, nincs.
  • Önálló munkavégzésre: képes, segítséggel képes, csak segítséggel képes, még nem képes.
  • Órai aktivitása: kiváló, aktív, jó, visszahúzódó, érdektelen.
  • Felszerelése: hiánytalan, időnként hiányos.
  • Taneszközei: tiszták, rendezettek, rendszertelenek, piszkosak.
  • A házi feladatok elvégzése: rendszeres, időnként hiányos, rendszerint hiányos.
  • Felkészülése: folyamatos, időszakos, néhány alkalommal elmarad, nem készül.
  • Képességeihez viszonyított teljesítménye: kiváló, nagyon szorgalmas, jó, megfelelő, gyenge.
  • Szabálytudata, szabálytartása: mindig megtartja, jó, esetleges, ritkán tartja meg.

A 2. évfolyam tanév végén, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése, igazodik a felsőbb évfolyamokon alkalmazottakhoz.

A 3-4. évfolyamon és az 5-8. évfolyamon a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékeli, életkori sajátosságaiknak megfelelően az osztályközösség és a tanuló önértékelésének figyelembevételével.

A félévi és év végi minősítést a nevelőtestület határozza meg, mely eltérhet a havonkénti értékeléstől. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről.

Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti.

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve minősítések eléréséhez a táblázatban felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges, és mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét is.

MAGATARTÁS SZORGALOM
Példás (5)
aki magatartásával példát mutat, másokra is pozitívan hatviselkedéskultúrája, beszéde, hangneme, kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvariasközösségében tevékeny, kezdeményező, társaival jóindulatú, segítőkésza Házirendet betartja, másokat is annak betartására ösztönözfelelősségteljes, kötelességtudóigazolatlan órája és büntetése nincs aki tanulmányi munkájában céltudatos, kitartó, a tanórákon aktív és önállófeladatait mindig a legjobb tudása, képessége szerint igyekszik elvégeznimunkavégzése pontos, igényes, házi feladatait mindig elkészítikötelességtudata kifogástalantanórán kívüli többletfeladatot is vállal, érdeklődő, megbízhatómunkája, tiszta, rendes, füzeteit szépen vezeti, felszerelése nem hiányos
Jó (4)
aki magatartásával példát mutat, másokra is pozitívan hatviselkedéskultúrája, beszéde, hangneme tisztelettudó, udvariasa közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, de segítőkésza Házirend betartásában csak néha vételvállalt feladatait becsülettel elvégzi, a rábízottakat tőle elvárhatóan teljesítiigazolatlan órája nincsszaktanári figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nincs aki iskolai és otthoni munkájában önálló és igyekvő, az órákon többnyire aktívfeladatait mindig a legjobb tudása, képessége szerint igyekszik elvégeznimunkavégzése rendszeres, felkészülése folyamatos, házi feladatait elkészítikötelességtudata megfelelő, eredményei tükrözik képességeittöbbletfeladatok elvégzésére ösztönözni kell, de vállal ilyen irányú tevékenységetmunkája, tiszta, rendes, füzeteit szépen vezeti, a felszerelése ritkán hiányos
Változó (3)
akinek a magatartása kifogásolható, de nem szándékosan rendbontó, rombolóviselkedése néha udvariatlan, tiszteletlenközösségével közömbös, emberi kapcsolataiban nem megbízhatóa Házirend szabályait többször figyelmen kívül hagyja, gyakran öntörvényűfeladatokat nem vállal, a rábízottakat  ritkán teljesítiosztályfőnöki figyelmeztetője, intője van akinek iskolai és otthoni tanulmányi munkájában ingadozik a szorgalmafeladatvégzésében gyakran figyelmetlen, pontatlan, ritkán önállómunkavégzése rendszertelen, hullámzókötelességtudata gyenge, eredményei elmaradnak képességeitőltöbbletmunkát ritkán végezmunkája és füzetvezetése nem esztétikusházi feladata, felszerelése hiányos
Rossz (2) Hanyag (2)
akinek a magatartása kifogásolható, szándékosan rendbontó, másokat zavaróviselkedése, beszéde, hangneme durva, közönséges, ártó, megfélemlítőa közösségre gyakorolt hatása negatív, romboló, fegyelmezetlenségével gátolja az osztály előrehaladásátsokat vét a Házirend ellen, rovója, igazgatói beírása, igazolatlan órái vannak az előírt tantárgyi követelményeknek csak minimális szinten felel megfeladatvégzésében érdektelen, elutasítókötelességtudata nincs, leckét nem írtanulmányi munkájában megbízhatatlanfelszerelése rendszerint hiányos/hiányzikfélévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

3.11.3    A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

3.11.3.1                     Az iskolai jutalmazás elvei és formái

Azokat a tanulóinkat, akik képességeikhez mérten

  • példamutató magatartást tanúsítanak,
  • folyamatosan jó tanulmányi eredményt érnek el,
  • ,
  • iskolai, illetve, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesznek részt,
  • bármely más módon hozzájárulnak iskolánk jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,
  • és akik lemorzsolódással veszélyeztettek, de tanulmányi átlagukat legalább 3,0-re javítják,

az iskola elismerésben részesítheti.

DICSÉRETEK:

  1. Tanév közben iskolánkban elismerésként, a következő dicséretek adhatók, melyeket az elektronikus naplóban is rögzíteni kell:
    1. szaktanári dicséret
    1. osztályfőnöki dicséret
    1. igazgatói dicséret
  • Egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók, a tanév végén nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába és az anyakönyvbe kell bevezetni.
    • szaktárgyi teljesítményért
    • példamutató magatartásért
    • kiemelkedő szorgalomért
    • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
    • az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munkáért
  • Igazgatói dicséretben részesülnek az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulóink, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet az elektronikus naplóban is rögzíteni kell.

A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülők tudomására hozni!

EGYÉB ELISMERÉSI FORMÁK:

  • Iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és jutalomkönyvet kapnak, melyet iskolánk közössége előtt vehetnek át.
  • Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulóink oklevelet és jutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt vehetnek át.
  • A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulóink pedig az “Áporkai Általános Iskola Kiváló Diákja” oklevelet és kupát kapnak, melyet a ballagási ünnepélyen, az iskola közössége előtt vehetnek át.
  • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni, melyet iskolánk közössége előtt vehetnek át.
3.11.3.2                     Az iskolánkban adható elmarasztalási, büntetési formák

Azt a tanulót, aki

  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
  • a tanulói Házirend előírásait megszegi,
  • igazolatlanul mulaszt,
  • bármely módon árt iskolánk jó hírnevének,
  • büntetésben kell részesíteni.

Iskolánk büntetési formái:

  • szaktanári figyelmeztetés
  • napközis, illetve tanulószobai nevelői figyelmeztetés
  • osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban)
  • osztályfőnöki intés
  • osztályfőnöki megrovás
  • igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban)
  • igazgatói intés
  • igazgatói megrovás
  • nevelőtestületi megrovás
  • fegyelmi eljárás, kizárás vagy más intézménybe utasítás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A kiszabott büntetéseket az elektronikus naplóban is rögzíteni kell.

2 szaktanári és/vagy napközis, tanulószobai nevelői figyelmeztetőt osztályfőnöki figyelmeztetés követ.

Osztályfőnöki figyelmeztető (írásban megfogalmazott) után csak magasabb fokozat adható.

Az osztályfőnöki intőt csak magasabb fokozat követheti.

A kizárást vagy más intézménybe utasítást fegyelmi tárgyalás előzi meg, melyen az iskola vezetői, az iskola nevelői, a Gyermekjóléti Szolgálat képviselői és a tanuló szülei vesznek részt.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására hozni.

4. Zárszó

Pedagógiai programunkat a tantestület egyhangúlag véleményezte és elfogadta.

Áporka, 2019. szeptember 1.                                        

   …………………………………….

Jóváhagyta:               Bőcze Bernadett

 megbízott intézményvezető

Hozzászólások lezárva.